1.rész
-Anyaaaa!! Barbi már megint bezárkózott a fürdőbe!! -hallottam meg kishúgom idegesítő hangját, de nem ez volt a legnagyobb problémám.....Hogyan fogom eltakarni a szüleim és Aliz elől a csuklómon lévő mély vágásokat?? Végül is egész nyáron pulcsiban nem járkálhatok.
-Barbara kicsim gyere ki a fürdőből! -szólt anyu.
-Egy perc és megyek! -szóltam vissza, letöröltem a könnycseppeket az arcomról, lemostam a vért a csuklómról és a törölközőmet a testem köré csavartam és kimentem. -Bocsi, hogy megvárakoztattalak. -kértem bocsánatot Aliztól.
-Jó, mindegy. -mondta flegmán majd beviharzott a fürdőbe. Annyira idegesítő, hogy bocsánatot kérek ő meg le se szarja, már bocsánat a kifejezésért........Mindegy nem éri meg ezen idegeskednem, inkább azon kell gondolkoznom, hogy hogyan takarom el a vágásokat.
Hogy miért tettem? Egy fiú miatt, ez a fiú életem szerelme és már általános iskola óta ismerjük egymást, de amikor én a Pécsi Művészetibe jártam, egy kicsit eltávolodtunk egymástól és most, hogy egyetemisták vagyunk és ugyan abba a suliba járunk teljesen megváltozott...Én már annak is örülök ha legalább egy rövid ideig ugyan, de beszélgethetünk, de rosszabb esetben azt is elfelejti, hogy a világon vagyok....Hát ezért tettem amit tettem. Végül is, hogy gondolhattam, hogy egy olyan srác, mint Szabó Szabolcs leállna velem? Olyan szánalmas vagyok....ő olyan tehetséges énekes és olyan sok rajongója van, én meg csak egy lány vagyok a sok közül, akik róla álmodoznak.
Bementem a szobámba és ledőltem az ágyra és csak bámultam a plafont. Forró könnycseppek égették az arcomat.
Miután elvégeztem a Művészetiben az ének szakot, elhatároztam, hogy bebizonyítom Szabinak, hogy nekem is van egy kis tehetségem az énekléshez, bebizonyítom, hogy én is lehetek olyan jó, mint ő.
Álomba sírtam magam, reggel miután felkeltem rosszul éreztem magam. Lementem a konyhába, hogy bevegyek egy gyógyszert a fejfájásomra. Amikor bementem a konyhába láttam egy levelet az asztalon, kibontottam és az állt benne, hogy "Jó reggelt, kicsim! Elmentünk vásárolni, reggeli a hűtőben, nem sokára jövünk. Puszi: Anyu"
Hogy miért tettem? Egy fiú miatt, ez a fiú életem szerelme és már általános iskola óta ismerjük egymást, de amikor én a Pécsi Művészetibe jártam, egy kicsit eltávolodtunk egymástól és most, hogy egyetemisták vagyunk és ugyan abba a suliba járunk teljesen megváltozott...Én már annak is örülök ha legalább egy rövid ideig ugyan, de beszélgethetünk, de rosszabb esetben azt is elfelejti, hogy a világon vagyok....Hát ezért tettem amit tettem. Végül is, hogy gondolhattam, hogy egy olyan srác, mint Szabó Szabolcs leállna velem? Olyan szánalmas vagyok....ő olyan tehetséges énekes és olyan sok rajongója van, én meg csak egy lány vagyok a sok közül, akik róla álmodoznak.
Bementem a szobámba és ledőltem az ágyra és csak bámultam a plafont. Forró könnycseppek égették az arcomat.
Miután elvégeztem a Művészetiben az ének szakot, elhatároztam, hogy bebizonyítom Szabinak, hogy nekem is van egy kis tehetségem az énekléshez, bebizonyítom, hogy én is lehetek olyan jó, mint ő.
Álomba sírtam magam, reggel miután felkeltem rosszul éreztem magam. Lementem a konyhába, hogy bevegyek egy gyógyszert a fejfájásomra. Amikor bementem a konyhába láttam egy levelet az asztalon, kibontottam és az állt benne, hogy "Jó reggelt, kicsim! Elmentünk vásárolni, reggeli a hűtőben, nem sokára jövünk. Puszi: Anyu"
-Nagyszerű! Egyedül vagyok. -dünnyögtem majd felmentem a szobámba és ledőltem az ágyra. Az első csókomra gondoltam.
*Szabi a Művészeti előtt várt rám, én odaszaladtam hozzá és a nyakába ugrottam.
*Szabi a Művészeti előtt várt rám, én odaszaladtam hozzá és a nyakába ugrottam.
-Annyira hiányoztál. -suttogtam a fülébe.
-Te is nekem. -suttogta és szorosan magához ölelt. Néhány másodpercnyi ölelkezés után elváltunk egymástól. -Ma lesz egy tábortűz, eljössz velem?
-Persze. -mosolyogtam.
-Szuper. -mosolygott. -Indulhatunk kisasszony? -kérdezte és közben meghajolt előttem és a kezét nyújtotta felém.
-Természetesen uram. -mosolyogtam és átkaroltam a karját. Mindketten nevetni kezdtünk, Szaby elvezetett a tábortűz helyszínére, ahol nagyon sok ismerős arc volt. Mindenki leült -természetesen én Szaby mellett ültem- énekelgettünk, rémtörténeteket meséltünk, beszélgettünk mindenféléről és mályvacukrot sütöttünk.
A tábortűz végén, amikor már mindenki elment, megszólaltam:
A tábortűz végén, amikor már mindenki elment, megszólaltam:
-Szerintem én i..........-Szaby a kezét a számra tette majd néhány másodperc múlva elvette és egyre közelebb hajolt hozzám mígnem az ajkunk össze nem ért. Édes, romantikus és szenvedélyes csók volt. Pont úgy történt ahogy én elképzeltem.*
A csók utáni napon azt vettem észre, hogy Szaby kerül engem és ez rosszul esett főleg azért, mert az az előtti napon még szenvedélyesen csókolt másnap meg került. Na mindegy ez már a múlté. Hirtelen megcsörrent a telefonom.
A csók utáni napon azt vettem észre, hogy Szaby kerül engem és ez rosszul esett főleg azért, mert az az előtti napon még szenvedélyesen csókolt másnap meg került. Na mindegy ez már a múlté. Hirtelen megcsörrent a telefonom.
-Haló? -szóltam bele.
-Szia! Szaby vagyok, van mára programod? -a szívem hevesen kezdett verni.
-Nem, nincs.
-Remek. Randiznál velem? -nem kicsit meglepett a kérdése.
-Persze.
-Kb negyed óra múlva ott vagyok nálatok.
-Oké. Szia. -köszöntem és letettem. Gyorsan rendbe szedtem magam plusz bekötöttem a csuklómat, hogy ne látszódjanak a vágások. Ezt mind kemény 10 perc alatt intéztem el :D Nálam ez csúcs rekord.
Szaby 5 perc múlva itt lesz, izgulok, mert azt sem tudom, hogy hova visz randizni. 5 perc múlva kopogtak az ajtón, biztos voltam benne, hogy Szabi az, de amikor ajtót nyitottam csalódnom kellett, mert Ricsi (mármint Varga Ricsi :D ) állt az ajtóban.
Szaby 5 perc múlva itt lesz, izgulok, mert azt sem tudom, hogy hova visz randizni. 5 perc múlva kopogtak az ajtón, biztos voltam benne, hogy Szabi az, de amikor ajtót nyitottam csalódnom kellett, mert Ricsi (mármint Varga Ricsi :D ) állt az ajtóban.
-Az arckifejezésedből ítélve biztos vagyok benne, hogy nem rám számítottál.
-Tényleg nem rád számítottam.
-Csak azért jöttem, mert segítened kéne.
-Na és miben?
-Hááááááát ezt nem itt kéne megbeszélni, vacsorázz ma velem.
-Mármint randizzak veled?
-Hát.....ööö.....igen, valami olyasmi. -mondta zavartan.
-Huuuhhhhh............jól van. -egyeztem bele.
-Ma este 8-kor érted jövök, csinosan öltözz fel. -kacsintott rám miközben hátrált.
-Még valami? -kiáltottam utána.
-Én nem kések a randimról, mint egyesek. -teljesen ledöbbentem, honnan tudja, hogy Szaby késik a randinkról?!
Kb fél órát kellett várnom mire Szaby megjött. Elmentünk sétálni, aztán leültünk a parton és beszélgettünk. Néhány perc múlva néhány haverja jött oda hozzánk és engem figyelmen kívül hagyott.
Kb fél órát kellett várnom mire Szaby megjött. Elmentünk sétálni, aztán leültünk a parton és beszélgettünk. Néhány perc múlva néhány haverja jött oda hozzánk és engem figyelmen kívül hagyott.
-Na milyen a randi? -kérdezte az egyik haverja.
-Egész jó, én azt hittem, hogy nagyon gáz lesz. -nevettek.
Észrevétlenül felálltam és haza mentem. Bezárkóztam a szobámba és sírtam, anyuék közben megjöttek.
Fél 7-kor elkezdtem készülődni. Lezuhanyoztam, megmostam a fogam stb, stb......8 óra előtt 5 perccel anyu szólt, hogy engem keresnek. A lépcső alján Ricsi mosolyogva engem várt.
Észrevétlenül felálltam és haza mentem. Bezárkóztam a szobámba és sírtam, anyuék közben megjöttek.
Fél 7-kor elkezdtem készülődni. Lezuhanyoztam, megmostam a fogam stb, stb......8 óra előtt 5 perccel anyu szólt, hogy engem keresnek. A lépcső alján Ricsi mosolyogva engem várt.
-Gyönyörű vagy. -dicsért meg.
-Köszönöm. -mosolyogtam. Miközben mentünk az étterem felé elmeséltem Ricsinek, hogy milyen volt a Szabyval való randim.
-Kisasszony. -udvariasan kihúzta nekem a széket. Miután átnéztük az étlapot a pincér odajött hozzánk és rendeltünk, utána megszólaltam:b
-Miről lenne szó? -érdeklődtem. Észrevettem, hogy Szaby és a családja ugyan ebben az étteremben vannak.
-Miről lenne szó? -érdeklődtem. Észrevettem, hogy Szaby és a családja ugyan ebben az étteremben vannak.
-Látom szeretsz rögtön a lényegre térni.
-Bocsi, ez az egyik rossz tulajdonságom.
-Nos, tudom, hogy itt nyilvánosan mindenki előtt nem ütnél meg, ezért kértem, hogy gyere velem vacsorázni.
-Azt mondtad, hogy segítenem kéne valamiben, mi lenne az?
-Hááááááát ez egy kicsit ciki, de mástól nem kérhetem ezt, szóval azt szeretném ha te és én.......szóval ha te és én......szeretkeznénk. -nagyon megdöbbentem. Azt kérte, hogy feküdjek le vele??? Jajj istenkém! -Gondolj bele Barbi, hogy ez mindkettőnknek jó, nekem azért, mert egy darabig nem lesz hiányom, neked meg egyrészt azért, mert elveszted a szüzességed, másrészt féltékennyé teheted a Szabyt. -igaza volt, de én féltem az első alkalomtól.
-Igazad van. Viszont szégyen beismerni, de én félek.
-Nem kell félned. -mondta és megfogta a kezem. -Ígérem, hogy nem lesz semmi baj. -Ricsi rendes fiú csak az a baj vele, hogy nagyon szeret szexelni, legalábbis én ilyennek látom őt, de, hogy milyen a valódi énje azt nem tudom, nem akarom elítélni, mert annyira nem ismerem.
-Sziasztok. -hallottam meg Szabi hangját.
-Csá haver. -köszönt Ricsi majd elengedte a kezem. Szaby leült hozzánk.
Kínos csend uralkodott az asztalnál. Szaby és Ricsi amolyan "kinyírlak te köcsög" nézéssel néztek egymásra.
Kínos csend uralkodott az asztalnál. Szaby és Ricsi amolyan "kinyírlak te köcsög" nézéssel néztek egymásra.
-Azért meg ne öljétek egymást. -törtem meg a kínos csendet.
-Csak féltékeny vagy, mert Barbi engem jobban bír. -mondta Ricsi.
-Ez nem igaz! Te vagy féltékeny, mert Barbi engem szeret nem pedig téged. -mondta Szaby.
-Beismerem, hogy tényleg téged szeret, de én legalább odafigyelek rá a randinkon nem úgy, mint te.
-Elég legyen! -szóltam rájuk, mert már mindenki minket nézett.
-Fogadni mernék, hogy azt sem vetted észre, hogy inkább otthagyott téged, minthogy veled legyen és te le se szard. -folytatta Ricsi.
-Tehetek róla ha egyszer nem szeretem?
-Akkor miért akartál velem randizni? -kérdeztem könnyes szemekkel.
-Barbi én annyira sajnálom. -mondta és meg akarta fogni a kezem, de elrántottam.
-Egyáltalán nincs igazad! Semmit sem érzek irántad! -hazudtam.
-Ez jobb, mint a mozi. -mondta az egyik srác, aki a haverjaival volt.
-Gyere Ricsi, menjünk! -mondtam és elmentünk az étteremből.
-Ne idegeskedj miatta, nem éri meg. -mondta és a kezét a combomra tette. Igaza van, nem éri meg, hogy Szaby miatt idegeskedjek
-Igazad van. -az ablakon keresztül néztem ahogy elhaladunk az épületek mellett. Lementünk a partra és csak néztük a teliholdat.
-Gyönyörű, igaz? -szólalt meg.
-Igen, szívesen nézném egész este. -mosolyodtam el. Ricsi megfogta a kezem és óvatosan maga felé fordított.
-Tudod, már százszor el akartam mondani amit most akarok, de sosem sikerült, mert féltem. Csak annyit szeretnék mondani, hogy: Szeretlek! És tudnod kell, hogy rám bármikor számíthatsz. -nem hittem volna, hogy egyszer ezt fogom hallani Varga Ricsitől.
-Tudod, sosem gondoltam volna, hogy egyszer ezt fogom tőled hallani. -mosolyogtam és a teliholdra néztem. -Főleg nem ilyenkor.
-Tudom. -simított végig az arcomon majd lágyan megcsókolt, viszonoztam a csókját. Perceken keresztül álltunk ölelkezve és a Holdat bámulva a parton.
-Szerintem mennünk kéne. -szólaltam meg.
-Haza viszlek.
-Köszi. -Ricsi a házunk előtt parkolt le.
-Nincs kedved itt maradni??
-Óóóóóóó. -vigyorgott és perverz fejet vágott és húzogatta a szemöldökét. Játékosan vállba ütöttem. -Még szép, hogy van kedvem maradni, de csak akkor ha melletted aludhatok. -vigyorgott.
-Jó. -adtam meg magam, majd megforgattam a szemem. Bementünk a házba.
-Anyu, apu! Ricsi itt marad éjszakára! -kiabáltam. Nem jött válasz. -Biztos elmentek valahova. -mondtam majd bementem a konyhába, az asztalon ott volt egy levél "1 hétre el kellett utaznunk, Aliz is velünk jött, mert nem akart otthon maradni veled. Puszi:Anyu" -olvastam fel hangosan a levelet.
-Akkor csak ketten vagyunk. -hátulról átölelt. -Nem megyünk fel rosszalkodni? -megfordultam. A kezeimet a mellkasára tettem majd megcsókoltam.
-Csak ha elkapsz. -mosolyogtam és felfutottam az emeletre.
-Te kis csaló! -kiabált utánam majd futni kezdett, sokkal gyorsabb, mint ahogy hittem. -Elkaplak! -kiabált utánam
-Csak szeretnéd! -elnevettem magam. Megfordultam és láttam, hogy Ricsi néhány métere ugyan, de mögöttem van. Elvigyorodtam, elkezdtem futni felé majd az ölébe ugrottam. -Van egy ötletem. -mosolyogtam
-Na erre kíváncsi vagyok. -mondta és letett a földre.
-Gyere. -megfogtam a kezét és magam után húztam a pincébe, majd kutatni kezdtem a dobozok között és amikor megtaláltam azt a dobozt amelyiket kerestem elővettem 4 üveg pálinkát.
-Tetszik ez az ötlet. -mosolygott. Felmentünk a nappaliba és inni kezdtünk.
Tudtam, hogy nem lesz jó vége, de szükségem volt a piára. Reggel Ricsi ölében ébredtem fel és csak alsónemű volt rajtam, nagyon fájt a fejem ezért bevettem egy gyógyszert.
Tudtam, hogy nem lesz jó vége, de szükségem volt a piára. Reggel Ricsi ölében ébredtem fel és csak alsónemű volt rajtam, nagyon fájt a fejem ezért bevettem egy gyógyszert.
-Héj! Kelj fel álomszuszék! -keltegettem, de nem ébredt fel. Megpusziltam az arcát majd egy apró csókot leheltem ajkaira.
-Bárcsak mindig így keltenél fel. -morogta és visszahúzott az ölébe, felnevettem.
-Jól van humorherold. -nevettem.
-Imádom, amikor nevetsz. -mosolygott.
-Hozok egy gyógyszert. -mondtam és kimentem a konyhába egy pohár vízért és egy gyógyszerért, mire mentem volna vissza Ricsi már bejött a konyhába, odaadtam neki a vizet és a gyógyszert. Még csak most veszem észre, hogy csak egy boxer van rajta. Nem tudom, hogy miért, de nagyon tetszik ez a látvány, mert a srác iszonyatosan szexi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése